Nem tudom, hogy meg lehet-e itt szokni. Mármint abban az értelemben, hogy ne érezd magad aliennek. Mert az egy dolog, hogy viszonylag magabiztosan használom már a tömegközlekedést, de járva-kelve továbbra is kívülállónak érzem magam. Sascha gyengélkedett a minap, gondolom annak köszönheti, hogy…

Már több, mint 10 napja itt vagyok, de még mindig meglep, mikor random gyerekek tágas mosollyal felnéznek rád és hatalmasat köszönnek. Vagy mikor random emberek köszöntenek az utcán és megkérdezik hogy vagy. Lassan kezdem elengedni az otthonról hozott virtust, ami akarva akaratlanul is a legelső…

A vasárnap viszonylag eseménytelenül telt. Alapból későn keltünk a buli után, így a vasárnapi gospel misét csak a távolból hallottuk. A reggelivel sem siettünk. Aztán filmet néztünk, majd elmentünk bevásárolni. Még mindig meglep, hogy bármit megkapsz, maximum drága. Mármint a helyi termékek…

Ágyba kaptam a szombati reggelit. Wow! Gondolom a tegnapi vacsiért cserébe. Aztán úgy döntöttünk bátrak leszünk és buszra pattanva vesszük nyakunkba a várost. Van az az érzés, hogy valamit valamilyennek elképzeltél és az egy az egyben testet ölt. Na hát ilyen volt ez a minibusz is. Hangos, koszos,…

Szóval ott maradtam el az élményekkel, hogy péntek délelőtt pötyögtem be egy hosszabb bejegyzést még a suliban. A pénteki menzás ebédem meglepően európaira sikeredett, történt ugyanis, hogy Maria, a szakács néni, előző nap némi fintort vélt felfedezni az arcomon étkezés közben. Ezért aztán úgy…